2016. szeptember 26., hétfő

#33 Könyvkritika: Jennifer Salvato Doktorski - Lángra lobbant nyár

* cirip, cirip*

Olyan régen blogoltam utoljára, hogy már szinte azt is elfelejtettem, hogy hogyan szoktam a bejegyzésekhez hozzákezdeni. Na de, azért megpróbálkozok a dologgal.


Tehát, Lángra lobbant nyár. Ismét egy olyan LOL-könyvről van szó, amelyiket eszméletlenül vártam, és mikor végre megkaptam az volt az első gondolatom, hogy "Nemár, ez ilyen rövid?". Hát igen, nem egy 500 oldalas regényről beszélünk, de őszintén meg kell, hogy mondjam, valahogy nem tudnám így utólag hosszabbnak elképzelni. De, akkor magyarázzak egy kicsit...


A történetről:


Mi is ronthatná el jobban Rosie nyarát, mint hogy az pasija megcsalja, és még ideiglenes távoltartási határozatot is kéret ellene? Az, hogy a lány szülei, annak érdekében, hogy lányuk ne csináljon még egy baromságot, elküldik őt kilenc napos kocsitúrára három kocka srác társaságában. Ugyanis, miután Rosie tudomást szerezett Joey hűtlenségéről, véletlenül felgyújtotta a fiú méregdrága autóját, ezzel kiérdemelve a "Hibbant Gyújtogatós Ex-csaj" státuszt.
Rosie nagyon nem akar elmenni legjobb barátjával, Matty-vel és annak két kocka haverjával a kirándulásra. Az egyetlen dolog amire vágyik, hogy rendbe hozza a dolgokat Joey-val és tovább élvezze a nyarat country-zene és olcsó motelszobák nélkül. De persze ez nem jön be neki, mivel a szülei nagyon is jó ötletnek tartják a "tanulmányi kirándulást" így a lány kénytelen lesz különböző múzeumokat és kiállitásokat végigjárnia a három pasival, akik közül az egyik nagyon szexi csomagolást kapott az élettől.
Lehetséges, hogy Rosie ismét lángra lobbant egy autót...?


Spoiler mentesen körübelül ennyit tudok elmondani tartalom gyanánt a könyvről.

Vegyes érzelmeim vannak vele kapcsolatban. Még mindig nem nagyon tudtam eldönteni, hogy tetszett-e vagy sem. LOL-könyvtől asszem valahogy többet vártam, de nem mondhatom rá, hogy unalmas vagy rossz volt. Mert egyik sem. Az események pörögtek, a történetvezetés szép volt, a karakterek is szerintem jól voltak felépítve, de... De valami mégis hiányzott. Nem tudom, hogy micsoda, de annyira hiányzott a regényből, hogy néha azt éreztem, hogy nem haladok vele, mert szívesebben jön, hol olvassam a már kívűlről tudott Harry Pottert, mint ezt. Talán az volt vele a baj, hogy kiszámítható volt. Viszont ha azt vesszük, minden romantikus regény kiszámítható. Szóval, nem értem, hogy mi lett most, de ez a regény nálam határozottan az "Egyszer-olvasós" kategóriában marad. Ha majd végre szavakkal meg tudom fogalmazni, hogy miért nem szippantott magába 110 százalékosan, akkor ígérem, frissítem a bejegyzést. Addig is, haladjunk tovább.


A szereplőkről:


Fenntebb már mondtam, hogy tetszettek a karakterek. Emellett továbbá is kitartok, bár enyhén szólva icike-picikét nagyon klisések voltak. Csupa ilyen-olyan édi-bédi emberke, de egy olyan igazán szupergonosz nem volt. Őszintén szólva, így három fantasy régény mellett egy ilyen sima love-story-ból hiányoltam ezt.

Rosie: tipikus összetört szívű, dühös kamaszlány. Ha másban nem is, abban az egyben mindenképp azonosulni tudtam vele, hogy bosszúból minden Joey-tól való ajándékát felgyújtotta, sőt még a srác kocsiját is. Én is ezt tettem volna a helyében, sőt még jól meg is vertem volna a pasit. :D najó, a kocsit nem gyújtottam volna fel. Másrészről viszont... Hát, mondjuk úgy, hogy egy, számomra elég semleges női főszereplő lett. Nem imádtam, nem irritált, csak úgy volt, és össze volt törve a szíve ezért hülyeségeket csinált. Pont. Nem tudom hova ragozni tovább a személyét.
Logan: na, róla viszont tudok beszélni. Kezd egyértelmű lenni, hogy nagyon durván bukok a szexi, bunkó és szarkasztikus dumával megáldott  fiúkra. Loganba ebben minden meg volt, tehát nálam igazi álompasika lett, helyet foglalhat a trónon ő is a többi 100+ emberke mellett. Talán az tetszett benne a legjobban, hogy volt a srácnak egy kis Daemon-feelingje, vagyis végighaladt minden "korszakon": kezdtük a bunkó-de-szexi kombóval, aztán jött a bunkó-de-már-kezd-alakulni-és-még-mindig-omfg rész, majd jött az elolvadok-annyira-de-annyira-édes-ez-a-srác fejezetek, aztán átzuhantunk a nanemár-ezt-most-nem-akarom-kérem vissza-az-előzőt variációba, végül aztán a befejezésnek azért megkaptuk a hozzátok-a-felmosót-ez-már-túl-gyönyörű-ahhoz-hogy-ne-olvadjak-szétet. Respect annak aki ezt megérti. :D A lényeg, hogy oda-vissza vagyok Logantől.
Matty: először is, mi az isten ez a név? Egyszerűen nem tudtam komolyan venni egy olyan 17 - 18 éves srácot, akit Matty-nek hívnak. Biztos velem van a baj, de én vagy a falba verem a fejem, vagy röhögőgörcsöt kapok tőle. Mármint a névtől. Mert a karakter közel sem volt ennyire vicces. Az egész lénye egy max 10 éves kisfiút idézet fel bennem, nem pedig egy hős-szerelmes legjobb barátot. Itt is megjelenik a kiszámíthatóság, mert körübelül Matty-drága minden mondatára számítani lehetett. Na hagyjuk inkább, mert nem akarom felhúzni magamat rajta.
Spencer: a másik jómadár. Ez is annyira szerencsétlen kocka volt, mint a mi Matty-nk. Nem, várjatok, talán jobban. Ebben is a korához képest volt egy olyan igazi kisgyerekes beütés, hogy az valami hihetetlen. Az egész fiú bagázsban Logan volt úgy felépítve, hogy tényleg 18-19 éves pasinak nézett ki...

A boritóról:


Fantasztikusan illet a történethez. Komolyan, ránézek, és tényleg olyan igazi nyár érzetet ad. Nem mellesleg, szerintem szép is. Vannak nála szebbek, de szerintem ehhez a könyvhöz ez tökéletesen megfelelt. Egyszóval, nekem tecccet, három c-vel.


Összvéleményem:


Az az igazság, hogy fentebb jobban lehordtam a könyvet, mint azt terveztem. Nem rossz annyira, mint ahogy én bemutattam, sőt, talán még középkategóriás könyvnél is több, de az tény, hogy nem vagyok annyira oda érte, hogy most hasra essek minden szavától.
Nos, ha pontoznom kéne, akkor 10-ből olyan 7 és 8 között kapna.
Ti olvastátok? Mi a véleményetek róla? Írjátok meg nekem kommentben.
Ha pedig tetszett a bejegyzésem, akkor tudassátok velem valamilyen módon.

Nem sokára újra találkozunk, méghozzá terveim szerint egy olyan könyv kritikájával, amitől jelenleg össze-vissza vagyok olvadva. De nem spoilerezek, legyen meglepetés. :D

Na jólvan, a legközelebbi bejegyzésig, sziiasztok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése