!!A történetleírás SPOILERT tartalmaz!!
A könyvkritikákat mindig olyan nehéz elkezdeni,de ha egyszer elindultam,akkor meg alig bírom abbahagyni.Ez itt sem lesz másképp úgy érzem.Tegnapelőtt este végre,fogalmam sincs hány hónap után,de kiolvastam a Harry Potter sorozat harmadik kötetét.Mikor pedig összecsuktam a könyvet az utolsó mondat után,úgy éreztem magam,mint akiből a dementorok kiszívták a vidámságot.Én komolyan majdnem megkönnyeztem a végét.De kezdjem inkább az elejétől.
Miről is szólt ez a kötet:
Harry Potter egy újabb kín-keservvel eltöltött nyár után hatalmas botrány közepette hagyja ott Dursley-éket,akiknél kénytelen lakjon,ugyanis mikor kisbaba volt,a hatalmas varázsló,Voldemort nagyúr megölte Harry szüleit.Miközben Harry feldúlva hagyja ott a mostohaszüleit,egyszercsak két farkasszem bámul rá a sötétből,de mikor jobban meg akarja volna vizsgálni az állatot,hirtelen megjelenik a Kóbor Grimbusz,a varázslók és boszorkányok busza,amire a kissé rámenős kalauz felpakolja Harryt,aki így jut el egy fogadóba,ahol a nyári szünetéből hátramaradt napokat tölti el.Ezeken a napokon bevásárol az idei tanévére Roxfortba,aztán mikor mindennel megvan,már csak barátaival,Ronnal és Hermioneval kell találkozzon,akikkel együtt (és Ron teljes családjával) kimennek a pályaudvarra,hogy a kilenc és háromnegyedik vágányról elinduljanak a Roxfort Expresszel az iskolájuk felé.
Igenám,csakhogy egyik diák sem várhatja felhőtlenül az idei tanévet,ugyanis az Azkabanból,a varázslók és boszorkányok legjobban őrzött börtönéből megszökött a legjobban örzött rab,Sirius Black,aki megölte Harry szüleit,legjobb barátját Peter Pettigrewt,és rengeteg muglit
Megérkezve az iskolába Harrynek több dologgal is szembe kell nézzen:a szigorú szabalyokat be kell tartsa,amikkel őt akarják védeni,ugyanis mindenki attol retteg,hogy a tömeggyilkos Sirius Black meg akarja Harryt is ölni,hogy mestere,Voldemort Nagyúr visszaszerezze a 13 évvel ezelőtt a fiú miatt elvesztett erejét,a rengeteg kviddics edzésen is kitűnően kell teljesítsen,mivel a Griffendél a kupára hajt,emellett tanulnia is kell,és nem mellesleg az is furdalja az oldalát,hogy hogyan tud Hermione annyi tanórára járni,mikor van,hogy két óra egy időben van.
Főszereplőnk próbálja túlélni ezeket a kemény napokat,de az egyik kviddics meccsen különös dolog történik:a dementorok bejutnak a pályára,Harry pedig annyira érzékeny ezeknek a lényeknek a jelenlétére,hogy az anyja halálos sikolyát hallva ájul el,és zuhan le a seprűjével együtt.
Hála Dumbledor igazgatónak,Harrynek nem esik nagy baja,viszont a seprűje,ami igencsak a jó seprűk közé tartozott,kettétörik.Harry továbbá egy régi rosszabb,lassabb seprűn kell gyakoroljon,egészen Karácsonyig,ugyanis akkor egy névtelen kedveskedőtől kap egy Tűzvillámot,minden idők legjobb seprűjéből egyet.Ekkor mindenki boldog,egészen míg Hermione bele nem kavar az egészbe azzal,hogy szól a seprűről McGalagonynak,aki elveszi Harrytől,majd miután az összes vizsgálatot elvégezték rajta,és megtudják,hogy semmijen átok nincsen a seprűn Harry visszakapja,aminek nem csak a fiú,hanem az egész Griffendél-ház szívből örül.
Igenám,csakhogy a tanórák nem telnek ekkora boldogság közepette.Trelawney jóslástan professzor folyamatosan azt jövendeli Harrynek,hogy "Jaaj,a Zordó,jaaaj,jaaaaj,fiam meg fogsz halni!!",amiből Harrynek már kezd elege lenni,emelett még Sirius Black is betör a kastélyba,kijátszva az azt körülvevő rengeteg dementort,és bemegy a Griffendél toronyba.Mindenki azt hiszi,hogy meg akarta ölni Harryt vagy Ront,ezért a tanárok még szígorúbban óvják diákjaikat.
Harry Karacsonyra a Ron két bátyjától,Fredtől és Georgetól kap egy térképet,aminek segítségével ő is kimehet a kastály melletti faluba,csakhogy az egyik ilyen akciója után a drága bájitaltanárunk,Piton professzor rajtakapja Harryt,akit,ha Pitonon múlik kicsaptak volna,de szerencsére a sötét varázslatok kivédését tanító Lupin professzor megvédi a fiút,de a térképet nem adja vissza neki.
Harry különórákat vesz Lupin professzortól,azért,hogy meg tudjon idézni egy patrónust,hogy ha megint megtámadnák őt a dementorok meg tudja védeni magát.Ennek aztán hasznát is veszi az egyik kviddics meccsen,amikor Malfoy úgy gondolta,hogy azt tök poénos lenne,ha dementornak öltözve megriogatja majd Harryt,csakhogy a fiú patrónust küldve az ál-dementorra megvédte magát.
A tanév vége felé beköszönt a szomorú hír,miszerint Hagrid vadőr hipogrifféjt ki akarják végeztetni,mert év elején megharapta Malfoyt
Ezután beindulnak az események,a három barát találkozik a Szellemszálláson Sirius Blackel,a halottnak hitt Peter Pettigrewal és Lupin professzorral,akiről kiderül,hogy vérfarkas.Harry meg akarja ölni keresztapját,Siriust,mert abban a hitben él,hogy az árulta el a szüleit Voldemortnak,de Harry a jó szíve miatt meghallgatja Sirius magyarázatát,és hirtelen minden kacifántosság értelmet nyer.Csakhogy az iskola elfogja Sirius,akik el akarják rajta végeztetni a dementor-csókot,vagyis azt,hogy a dementorok kiszívják az élő testből a lelket,és a testet úgy hagyják élni ahogy van,lélek nélkül.Ekkor derül fény Hermione titkára,aminek segítségével két ártatlan életet is megmenthetnek,plusz Harry megidézi mindenidők egyik leghatalmasabb patrónusát.
A tanév végén megtudják,hogy mindenből letették sikeresen a vizsgáikat,és bár a vérfarkas tanáruktól búcsúzniuk kellett,mindenki boldogan vetette bele magát a nyári vakációba.Még Harry Potter is. :D
Hát,nekem nincsenek szavaim erre a kötetre.Sem az első,sem a második nem fogott engem meg még ennyire mint ez.Hiába szenvedtem vele sokáig,meglett az eredménye.Egyszerűen szuper volt.Imádtam a szereplőket,a cselekményt,egyszerűen odavagyok az egészért,úgy ahogy van.Bár vannak benne olyan részek amiknél egy kicsit lankad a figyelem,de aztán a következő fejezetben már ismét falod az oldalakat,mert annyira izgalmas.Nekem főleg az utolsó pár fejezet tetszett,ahol végre szemtől szemben állnak az igazsággal
~Főbb szereplőink~
Mint már elmlítettem imádtam a szereplőket ebben a kötetben is.Itt most ódákat tudnék zengeni az összes tanárról és diákról,de megpróbálom rövidre fogni magamat,mivel már a történetleírás is hosszúra sikeredett.
Harry,Hermione és Ron:a három barát idén rengeteg nehézséggel kellett szembenézzen,ami miatt sok vita volt közöttük.Hol jóba voltak,hol utálták egymást,de a végén mindig visszataláltak egymáshoz.Ez tetszett.Kellettek a történetbe ezek viták,mivel én személy szerint jól elszórakoztam rajtuk.Hermionet illetően még mindig nem vagyok biztos benne,hogy mit gondolok róla:hol nagyon bírom azért,mert mindent megold,mindig addig nyomoz,még meg nem oldja a dolgokat,hol pedig nagyon nem bírom az árulkodása,a folyamatos 'én jobban tudom,mint ti' viselkedése miatt.Viszont Ront és Harryt a kis butaságaikkal együtt imádom.Hermione mellett mind a kettő kissé bugyutának tűnhet,pedig nem azok,és pont ezért bírom őket.
Piton,Lupin és Dumbledor professzorok:igaz,hogy van más tanár is rajtuk kívűl,mégis valahogy nekik volt ebben a kötetben nagyobb befolyásuk.Pitont még mindig nagyon utálom,mert értelmetlenül szidja mindig Harryt.Én megértem a régi sérelmeket,de azért amit ő csinál az már túlzás.Lupin professzor felőlem lehet aztán sima varázsló,vagy vérfarkas,én imádom,nekem egyik kedvenc tanárom lett.Nagyon szimpatikus,tetszik,hogy szöges ellentéte Pitonnak,ő kedvesen bánik mindenkivel,legyen az Mardekáros,Hollóhátas,Hugrabugros vagy Griffendéles diák.Komolyan sajnáltam szegényt,mikor elhagyta az iskolát.Dumbledor pedig a megtestesült őrangyala Harrynek.Mindig megvédi,és bizonyos fokon többet is segít neki,a többi diákhoz képest.Dumbledor ahoz képest,hogy már nagyon öreg,még mindig vidám ember,és szereti a ravaszságokat,sőt van,hogy segít is benne Harryéknek.
Sirius Black:nálam ez ilyen hülye beidegződés lehet,mert minden kötetben azt vártam,hogy megjelenjen Voldemort.Na,itt meg azt vártam,hogy végre megjelenjen Sirius Black.Tetszett,hogy félelemben tartott mindenkit,közben meg senkinek nem ártott. Én nagyon örültem,mikor kiderült,hogy ő Harry keresztapja,mivel én végig reménykedtem benne,hogy nem gonosz ő,és hogy megérdemli a keresztapaságot.Nem csalódtam benne.Egyik kedvenc szereplőm lett.A mindenteldöntő értékelésem:
Akik követik a Facebook oldalamat,azok már egyik kicsit régebb óta tudják a kegyetlen igazságot,miszerint IMÁDOM. Nincs rá szó,hogy mennyire.Igaz,tényleg voltak olyan részek benne,amik egy kicsit nyögve-nyelősen teltek el,de megérte azokon átvergődni.
Tehát,ha pontoznom kéne akkor 10-ből 10-t adnék rá.Remélem nem kell újra megindokoljam,hogy miért. :)
Nektek,hogy tetszett ez kötet? Ha még nem olvastátok,akkor ne halogassátok,és vágjatok bele minnél hamarabb.
Ha tetszett ez a bejegyzés,akkor hagyj nekem megjegyzést,iratkozz fel,és várlak vissza a legközelebbi bejegyzésemnél is. :D
Sziiasztok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése